1847. szeptember 30-án Nagytétényben született szent-györgyi Gróf Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő.

A grófi család ötödik gyermekeként jött a világra. Nevelése grófkisasszonyhoz méltó volt, s amikor befejezte leányiskolai tanulmányait, 18 éves korában férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz, és három gyermeknek adott életet. 1869-ben értesült arról, hogy a zürichi egyetem orvosi fakultásán már hölgyek is tanulhatnak, viszont ehhez férje beleegyezése is kellett. Ezt megkapta, de anyagi támogatást nem kapott, ezért nagyon nehéz körülmények között élt. Férje nem érdeklődött a szellemi dolgok iránt, az ifjú Vilmának elsősorban a természettudományok kötötték le figyelmét.

A Szilassyaknak 1415-től voltak birtokaik Pándon. Amikor Hugonnai Vilma a Szilassy nagymama keze alatt nevelkedő félárva unokát, Máriássy Fruzsinát a pesti lánynevelő intézetben megismerte, nem sejthette, hogy nemcsak a közöttük szövődött barátság fogja Tétényről Pándra sodorni, hanem a nála sokkal idősebb Szilassy Györggyel kötendő házasság is.

 

Száraz-Rudnyánszky-Hugonnay-kastély

(Megjegyzés: Rudnyánszkyné Száraz Julianna halála (1798) után a kastélyt, három részre osztva, a család oldalági leszármazottai örökölték. A központi szárnyat Horváth Zsigmond testőr, udvari tanácsos kapta. A család, grófi rangra emelve a Hugonnay nevet vette fel. Hugonnay Kálmán gróf leánya, Vilma a kastély falai között született.)

Édesanyja, a nagytétényi kastély tbc-ben szenvedő, felvilágosult, hazafias gondolkodású úrnője - aki hat gyermekét a fertőzés veszélye miatt távol tartotta magától, és napi tíz perc audiencia jelentette közöttük a személyes kapcsolatot - mindig a tanulásra biztatta gyerekeit. Vilmának leginkább a közvetlenül is érzékelhető szeretet hiányzott akkoriban, ezért töltötte minden vakációját Pándon, és ez lehetett az oka, hogy tizennyolcadik évét épphogy betöltvén elfogadta Szilassy György házassági ajánlatát.

Ifjú asszonyként Vasadra került, a férj már onnan rendszeresen átkocsizott a nagykátai kaszinóba, kártyázni, mulatni, és hogy Vilma ne érezze magát egyedül, visszaköltöztek Pándra. György utóbb elkorhelykedte a legendás Szilassy-birtokot, Szilassy nagypapa gyönyörű, ritka virágai, Szilassy nagymama megyeszerte híres háztartása a múlté lett örökre - de Vilma addigra már keresztülvitte, amire mindig is készült: a zürichi orvosegyetemen tanult. Ékszereit adta el, hogy költségeit fedezni tudja, de szűkösen élt így is. A grófkisasszony Svájcban vegetárius életmódra tért, mert megesett, hogy kenyérre sem futotta, nemhogy húsra.

1879. február 3-án, 32 éves korában orvosi oklevelet szerzett.

 

„Meggyógyítom majd édes mamát” fogadta meg a szünidőben újra és újra a fiatalka grófkisasszony, mikor lejárt a tüdőbajos mamával engedélyezett szigorúan betartott pár percnyi látogatási idő. Újra és újra a nagy fogadóterem egyik és másik falánál, kínosan ügyelve a higiéniára, de megkísérelve a lehetetlent, vagyis felügyelni a hat gyermek neveltetését a bal szárnyból, és mégis a betegség távolából.
Vilma grófkisasszony pedig újra leült a babái mellé, és megsimogatta őket. „Nektek legalább van anyukátok”. A minta mégis minta. Beíródva sejtjeinkbe, egy emberöltő elteltével ő is elhagyta gyermekét, hogy aztán ezernyi gyermeken segítsen, tanulhasson, képződhessen a messzi távolban.

Amikor tanulmányait megkezdte Svájcban, azt gondolta, hogy ő lesz az első magyar orvosnő. De két magyar nevet már felfedezett a névsorban. Igaz, az egyikük a Monarchia más területéről jött. Másikuk, ahogy sokan más nemzet lányai közül, nem akart visszamenni országukba, hiszen ott nők még nem gyakorolhatták az orvosi hivatást. Az egykori grófkisasszony mégis visszajött.”

 

A doktori cím megszerzése után két évig sebészként dolgozott egy zürichi klinikán, azonban a zürichi pályakezdés nem hozott számára svájci karriert, mert a kedvező ajánlatokat elutasította, s 1880-ban hazatért. Ám Budapesten sokáig nem vehette igazi hasznát Svájcban megszerzett tudásának, női mivolta miatt. Akkoriban ugyanis Magyarországon a nőket még kizárták az orvosképzésből.

Itthon a diplomáját külön kérelme ellenére sem fogadták el, s bár Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter magánlevélben biztatta, hogy nyugodtan gyakorolja hivatását, sokáig mégis csak bábaként tevékenykedett a világhírű szülész-nőgyógyász, dr. Tauffer Vilmos professzor mellett. (Az 1881-ben alapított és 1889-ben felépült klinika, mely alapítójáról és első igazgatójáról, Tauffer Vilmosról kapta nevét, ma a budapesti II. sz. Szülész-Nőgyógyászati Klinika).

Szilassyval kötött házassága végleg felbomlott, és betegek sokaságát kezelte, hogy ebből tartsa fenn családját. Ebben az időben írta „A nők munkaköre” című tanulmányát.

 

Wartha Vince akadémikus, a második férj

1887-ben férjhez ment Wartha Vincéhez, aki jeles vegyész, műegyetemi tanár volt. 1888-ban Vilma nevű leányuk született. Férje kérésére felhagyott szülésznői gyakorlatával, és elméleti kérdésekkel foglalkozik. Ezekben az években sem adta fel orvosi oklevelének elismertetését, ami ekkorra már az egész női társadalom problémájaként jelentkezett.

Először 1895-ben hoztak olyan rendeletet, amely nők számára is lehetővé tette a bölcsészeti, az orvosi és a gyógyszerészi képzést, de az orvoskar ebben a kérdésben még akkor is általában elutasító álláspontra helyezkedett. Azután 1896-ban folyamodott ismét diplomájának elismeréséért. Azt végül – néhány vizsga letétele után – elfogadták, s így 1897-ben végül Magyarországon is orvosdoktorrá avatták.Ez megsokszorozta az akkor már ötven éves asszony tetterejét.

Szülésznői munkája mellett ismeretterjesztő és felvilágosító jellegű könyveket kezdett írni. Előadásokat tartott a Bábaképző Intézetben, és nagy siker fogadta a leánynevelés kérdéseiről tartott beszédeit is, és munkáját nagyban segítette a több, magyarra fordított bábaképzéssel foglalkozó francia és német nyelvű szakkönyv is.Amellett, hogy oktatással is foglalkozott, egyik alapítója volt az Országos Nőképző Egyesületnek és vezetője a magyar Bábaegyesületnek, alapítója és alelnöke a Szabad Lyceum nevű tudományos ismeretterjesztő társaságának, hatékonyan küzdött a nők oktatásáért és a nemüknek megfelelő foglalkoztatásért.

Az 1907-ben megjelent, elsősorban női és gyermekbetegségekkel, valamint a szülészettel és gyermekápolással foglalkozó, "A nő mint háziorvos" című könyvét sokáig az egészségápolás kézikönyvének tekintették.

 

Hugonnay Vilma katonaorvosi diplomája

Az első világháború idején mintegy 84 hazai orvosnőt szervezett a vöröskeresztes hadikórházakban végzendő orvosi szolgálatra, akik Hugonnay Vilma oklevelének elismerése után nyertek diplomát magyar egyetemen.

Az első magyar orvosnő már 67 éves volt, amikor 1914 augusztusában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot - 1915 augusztusában hadiékítményekkel díszített érdemjelet kapott -, majd a magyar vidék 14 városában szervezett orvosi és betegápolói teendőket egyaránt ellátó betegmegfigyelő állomást.

 

Dr Hugonnai Vilma és Wartha Vince síremléke a Kerepesi úti temetőben

1922. március 25-én hunyt el Budapesten, ahol nevét a XXII. kerületben utca, fővárosszerte pedig iskolák és szobrok őrzik. Sírja 1980-ig a Rákoskeresztúri temetőben volt, hamvait azután a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban helyezték végső nyugalomra.

(Összeállította: maya50)

Oldal: dr.Hugonnai Vilma
Nők a történelemben - © 2008 - 2024 - nokatortenelemben.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat