Nők a történelemben

Minden sikeres férfi mögött egy nő áll.

Kemenesalján született jómódú középnemesi családban. Szülei, Dukai Takách István és Muzsai Vittnyédy Terézia gondos nevelésben részesítették. A fiatal hölgy az evangélikus hagyományokhoz híven Sopronban tanult, de édesanyja betegségének hírére megszakította tanulmányait, majd hazautazott, és minden idejét anyja ápolására fordította. Ebben a nehéz időszakban keletkeztek első, szomorkás hangvételű költeményei. Művei nagy részét házikisasszonyi teendőinek teljesítése mellett hozta létre, ahogy ő maga jegyezte fel volt költői önéletrajzában „verseim nagyobb részét is rokkám pergése mellett írtam”. Anyja halála után tért vissza Sopronba, ahol a továbbiakban nyelveket, zenét és háztartási ismereteket tanult.

Hazatérve Dukára a vidéki nemeskisasszonyok életét élte, s közben verselgetett. A Takách-házat 1814-ben kiváló közéleti gondolkodók keresték fel: Wesselényi Miklós, Pataky Mózes és Döbrentei Gábor, akik felfedezték az ifjú költőnő tehetségét. Ez a csoportosulás illette a költőnőt a Macpherson Ossianjával divatba jött keresztnévvel, Malvinával, amelyet azontúl írói álneveként használt. A kivételes találkozás eredményeként Döbrentei 1815-ben közölte a költőnő egyik költeményét az Erdélyi Múzeumban (Barátomhoz). Malvina költeményei másolatokban terjedtek, és így jutottak el a kor további irodalmi, művészi nagyságaihoz, Berzsenyihez, Kazinczyhoz, Kis Jánoshoz. Még a szigorú Kazinczy is rajongással nyilatkozott róla. Lírájára leginkább mégis Berzsenyi Dániel hatott, akivel rokoni kapcsolatban is állt, hiszen a felesége Judit unokanővére, Dukai Takách Zsuzsanna volt. Berzsenyi hozzá írta a Dukai Takách Judithoz című episztolát, amelyben kifejtette a nők társadalmi és kulturális egyenjogúsításával kapcsolatos nézeteit.

Dukai Takách Judit 1815-től Festetics György meghívására rendszeresen részt vett a keszthelyi Helikon ünnepségeken, amelyeken számos irodalmi díjat nyert el. Verseiben a kisnemesi világot, a körülötte élő nép dalait, gondolatait szólaltatta meg. Sikerének titka főként abban rejlett, hogy szinte megtestesítette a korabeli polgárosult nőideált: több nyelven olvasott, zenélt, valamint járatos volt a poétikai és esztétikai tudományokban is.

Költői pályája házasságkötésével (1818) kissé háttérbe szorult, hiszen a férj, Göndöcz Ferenc felsőpátyi birtokának kezelése és négy gyermekének nevelése minden idejét lefoglalta. Az ebben az időszakban írt költeményei az életbe való belenyugvásról tanúskodnak. Csaknem tizenkét évi házasság után, 1830-ban Göndöcz Ferenc meghalt, és Judit magára maradt négy gyermekével. Két évig tartott özvegysége, majd 1832-ben Ágfalván házasságot kötött Patthy István ügyvéddel, akitől két gyermeke született. Házasságuk azonban nem tartott soká, Judit tüdőbajos lett, és 1836. április 15-én Sopronban elhunyt.

A „magyar Szapphó” irodalmi hagyatékát – részletes életrajzával együtt – Vadász Norbert közölte Dukai Takách Judit élete és munkái című könyvében, 1909-ben. A költőnő emlékét őrzi szülőfalujában, Dukán az 1999 szeptemberében felavatott emlékpark, valamint emlékoszlop. A költőnő Összes költeményeinek kézirati gyüjteményét a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára őrzi.
Cseh Gizella



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 4
Tegnapi: 15
Heti: 91
Havi: 812
Össz.: 167 181

Látogatottság növelés
Oldal: Dukai Takách Judit
Nők a történelemben - © 2008 - 2024 - nokatortenelemben.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »